2016. július 25., hétfő

Kali beenged



Kali egy nagyon különleges tündéri kisfiú.
Kalinak van egy segítőkutyája Rudi (ő már kevésbé tündéri, de ez az én magánvéleményem).
Kali nem szereti a kutyákat, csak Rudit.
Kali engem is szeret.
Kali autizmus spektrumzavarral éli az életét.
Kali nem autista.
Kali egy kisfiú
Kali nem beteg.
Kalinak hatalmas szíve van, adott nekem perecet. Kali senkinek sem ad perecet.


Sokan értik majd a fenti mondataimat, sokan lehet nem. De ezeket így kellett megfogalmaznom. Szeretnék beszámolni egy nagyszerű élményről. Harkányban az egyesületünk nyári táborában gazdi és Kali anyukája Timi (róla olvashattatok egy korábbi bejegyzésben: Nyafi a gyógykutya) kitalálták, hogy próbáljuk meg milyen lenne egy foglalkozás velem és Kalival.

Foglalkozás közben Kalival

Nagyon izgultam. Tudtam, hogy Kali kapcsolatot teremtett velem, pedig Rudin kívül más kutyát nem szeret.

Képzeljétek nagyon jól sikerült. Kali és én nagyon ügyesen tudtunk együtt dolgozni. Kaptam simogatást puszit, még gazdi is kapott puszit és ölelést. Sokszor szinte lélegzet visszafojtva vártam, hogy mi lesz, hogy ne rontsak el semmit.

Gazdi ölelése és puszi


Kali jól érezte magát.
Kali szeretett velem dolgozni.
Én is szerettem Kalival dolgozni.
Gazdagabb lettem egy hatalmas élménnyel.
Kali beengedett.


Foglalkozás után a jól megérdemelt pihenés

2016. április 24., vasárnap

Alleeban jártunk

Igen a bevásárlóközpont Alleeban. Tudjátok ez a bevásárlóközpont kutyabarát hely lett. És most a Föld világnapja alkalmából elhívták az egyesületet, hogy egy kicsit népszerűsíteni tudjuk a munkánkat. Április 21-23 között 3 napig voltunk ott többen is. Még bemutatót is tartottunk.

Mázli a gazdival bemutató közben
Gazdi és én bemutatjuk milyen engedelmes vagyok


















Szerintem nagyon jól sikerült. Mindenki kitett magáért, a régi motorosok, mint mi és persze az újdonsult tanoncok is.

Szerencsére sokan jöttek oda érdeklődni, hogy kik és mik vagyunk, mit csinálunk mit dolgozunk így a gazdik, folyamatosan tájékoztatták az érdeklődőket, mi négylábúak, pedig gyűjtöttük a simiket, adtuk a pacsikat és szívesen fogadtuk a finom jutalomfalatokat.

Fárasztó munka ez a négylábúak számára, de azért persze élveztük is.






Kaptunk köszönő képet is. Képzeljétek Lego, Mázli tesója még levelet is kapott. Engem is megrajzoltak, még a szép csillámtetkóm is odakerült a színezőmre.

Ez én vagyok

Ez pedig Lego

2016. április 6., szerda

Egy kedves levél - "Nyafi a gyógykutya"

Sok minden történt az elmúlt időszakban, ezzel most nem terhelek senkit, lényeg a lényeg, ezért maradtak el megint a bejegyzéseim. De tegnap anyagazdi kapott egy gyönyörű levelet rólam és én kértem, hogy össze meg. Pusztán azért, mert jó hogy segíthettem.

"Sok történet kering, hogy kutyàk milyen gyógyító erővel és ráérzéssel tudnak segíteni annak aki „bajban” van. Mennyit tudnak érzelmileg és fizikailag is az embereknek adni. Én saját bőrömön tapasztaltam meg, így hát elmesélem a történetem. Nyafit ismertem, már egy ideje. Egészen egyedi különleges személyiséggel megáldott négylábú kis csoda, akinek mindig konkrét véleménye van a dolgokról és azt nem fél elrejteni sem. Vicces, ahogy minden kritikus gondolata leolvasható kis arcáról és tekintetéből. Saját kutyámról is konkrét véleménnyel rendelkezik, még szerencse, hogy elmondani nem tudja, de pontosan tudom mire gondol. Vicces, ahogy a kutyàm kajlát esik kel rajta keresztül és Nyafi mozdulatlanul áll és csak mered rám minek hoztad ide ezt a tuskót?! Valahányszor találkozunk mindig mosolyra fakaszt! De nem kanyarodom el a történet fonalától.... Szóval mostansàg kevés mosolyogni valóm volt, komoly betegséggel küzdöttem. Sok gyötrelmes kezelésen és napon vagyok túl. 2015 nyarán rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak nálam, szeptembertől pedig kezdődtek a kezelések. Nem egy leányálom, aki volt már ilyen helyzetben az pontosan tudja milyen sok nehézséggel kell megküzdeni fizikailag és lelkileg egyaránt. Nekem a lelkemet a kutyák közelsége is karban tartotta, fizikailag persze sok dolog okoz ilyenkor küzdelmet, amin csak a napok múlása segíthet. Kezelések után, mikor a masszív rosszullétem elmúlt, mindig maradt az erek fájdalma a karjaiban. Persze, ahogy haladtam előre a kezelések számában egyre nehezebben viseltem. Kezem sokszor zsibbadt, karom pedig volt, hogy annyira fájt, hogy teljesen kinyújtani nem is voltam képes. Ekkor történt, hogy saját kutyuskàm merészet gondolva sajátos parfümözési szándékkal valami irdatlan büdös dologba fetrengett a réten. Nagyon büszkén viselte az új aromát, amit én azért sem díjaztam annyira, mert nekem kellett volna rendbe raknom. Fájós kezemmel nem igazán ment volna a dolog. Szerencsémre Nyafi mami szuper kutyakozmetikus, így elrohantunk hozzá, hogy az „illattól” szabaduljunk. Nyafi persze szokásos felháborodással az arcán nyugtázta Rudi jelenlétét. Míg Rudi szépült és tisztult, Nyafi nem tágított mellőlem, majd konkrétan provokálni kezdett, hogy simogassam meg. El sem mozdult mellőlem, én persze örömmel nyugtáztam, hogy mégsem haragszik rám, amiért neveletlen ebemmel rontom a kozmetika levegőjét. De ő csak állt és állt és amint leálltam volna a simivel megint kérte. Ezen mamija is nagyon meglepődött, Nyafi inkább gyerekpárti.... Viccesen gondoltam magamban mindig is gyermeteg voltam Nyafi a vesémig belát, de persze nem ez volt a lényeg. A lényegre én is csak percekkel később jöttem rá. Nyafi ugyanis annál a kezemnél strázsált ellentmondást nem tűrően a simiért, amibe az utolsó kezelést kaptam. Pár perc múlva a kezem nem zsibbadt és simogatás miatt a karom is sokkal kevésbé fájt már. Ösztönösen érezte mire van szükségem, végig mellettem maradt és csak simiztem és simiztem, észrevétlen módon, de megtornáztatott. Kutyás vagyok és éreztem, hogy ez nem az átlagos simogatás bezsebelése volt, Nyafi feladatot teljesített. Köszönöm neked Nyafikám, soha nem felejtem ezt el neked!"

Nagyon köszönöm a levelet Timi.
Puszimat küldöm


2015. szeptember 1., kedd

Újra ugatok

Elnézést kell kérjek, hogy így eltűntem.

Az igazság az, hogy a tanév vége kicsit sűrű sikeredett mivel Mázlit és még 3 másik kedves kutyát kellett vizsgára felkészítenem és persze emellett folyamatosan dolgoztam.

De nem panaszkodásként csak tényként közöltem. És dagadok a büszkeségtől hiszen mindenki sikeresen levizsgázott.

Bővebben itt olvashattok róla
http://segitokutya.net/legujabb-bueszkesegeink-mazli-es-helga/

Meg itt
https://www.facebook.com/segitokutya/photos/a.509243402442130.124035.219028271463646/998651386834660/?type=1&theater

Aztán hirtelen a vizsgák után nyakunkba szakadt a nyár. Időnk sem volt unatkozni jöttünk, mentünk kirándultunk, fürödtünk a Dunában, patakokban, a Balatonban.

És hogy hol nyaraltunk? Szakítottunk a sok éves hagyománnyal és idén Szarvas helyett a ország egy másik nagyon szép részére a Bakonyba, pontosabban Bakonyjákóra utaztunk nyaralni.
A Bakonyban

A nyaralásunkat pedig képekben mesélem el, mert úgy sokkal izgalmasabb és Ti is látni fogjátok milyen kutya jó dolgunk volt.

Itt az van hogy mindjárt utolérem és elkapom Mázlit


Igaziból nem harapja át a torkom, csak játszunk

Ez egy magán kis tavacska, ahol végre mi is szabadon fürödhettünk
Kisvonattal a Bakonyban
Kérem szépen ez nem Erdély, továbbra is a Bakony és igen ott is van egy Gyilkos tó

2015. március 19., csütörtök

Oltás utáni puklisodás

Kedden elvittek szurira. Minden évben el kell játszani ezt a cirkuszt, anyagazdi azt mondja az én érdekem is.
Meg kell hagyni idén nem sikerült túl jól az injekciózás. De ami történt arra senki sem számított az én koromban (direkt nem írom mennyi, úgyis fiatalabbnak látszom), szóval elég annyi, hogy túl vagyok már néhány tortúrán, de soha semmi bajom nem volt.
Na erre most.
Már a szuri utáni reggel sem voltam a toppon, mert egy almával az oldalamon ébredtem. Próbáltam nem tudomást venni róla, de idegesítő volt hogy ott van és még vakarni sem tudtam.
Mondjuk délelőtt 10 órára már több bajom volt, mint a pukli, iszonyatosan viszketett a szemem és a fülem, nem bírtam semmit csinálni. Anyagazdi többször megnézte, de nem látott rajta semmit.

Délutánra már nagyon rosszul lettem, próbáltam visszafogni magam, mert egy hercegnő mégis csak hercegnő, de végül kijött a csúnya gonosz róka anyagazdi munkahelyén. Akkor már mondta, hogy így nem mehetek dolgozni. Apa gazdi értem jött és hazavitt, otthon legalább tudtam kicsit aludni, bár kétszer meglátogatott a róka, de szerencsére senki sem látta.

Amikor anyagazdi hazaért Mázlival, láttam az arcán, hogy valami nagyon nem stimmel, azonnal indultunk vissza az orvoshoz. Kiderült, hogy nem az álmosság miatt nem látok ki rendesen a fejemből, hanem bedagadt a szemhéjam, és még a fejemen is puklik keletkeztek.





















Szummázva, nem kicsi hanem bődületesen nagy és komoly allergiás reakciót váltott ki az oltás. Néha megesik azt mondta doki, sűrű elnézések közepette. Kérhet is gondoltam magamban, így elrondítani egy ilyen szép pofit.

Persze itt még nem volt vége. Hazamentünk, anyagazdi nyomta belém a kálciumot, de annak milyen rossz íze van, mégis ittam hősiesen hátha jobb lesz. De még így is bepuklisodott a fülem.



Remélem jövőre megúszom az egész hercehurcát.

Cuppanat

2015. február 1., vasárnap

Születésnap, avagy hogyan ünnepel egy beagle

Ma van a szülinapom, kerek 6 éves lettem. Mondhatni igazán komoly hölggyé értem végre. Sok minden van már mögöttem, és még mennyi élmény előttem.

De nézzük csak hogyan is telt eme remekbe szedett nap.

Azzal kezdtük, hogy anyagazdival és Mázlival elmentünk egy közös fotózásra. Nem igazán tudom, hogy a kétlábúak miért csinálnak ekkora hűhót egy pár fotó elkészítése miatt. Próbáltam jelezni anyagazdinak, hogy nekem ez a szülinapi program pont nem jön be jöhet a következő, mert beígért valami fantasztikusat, ami nagyon fog tetszeni.

Szóval, amit nem értettem, hogy minek kell két órát készülődni, hogy néhány fotó elkattintásához, hangot is adtam nem tetszésemnek, de azt mondták, hogy szépnek kell lennie mindenkinek a fotón.

A foglalkozás elérte célját, mindent megtettem, hogy mielőbb végezzünk. Igaz utálok a kamerába nézni, mert profilból jobb fotót lehet rólam készíteni, de most erőt vettem magamon. Hát ez sikerült, remélem tetszik, mi elégedettek vagyunk. Azért megragadnám az alkalmat és megköszönnénk Bettinek (DOGLine Photo) is a türelmet hozzánk.



A fotózás után már nagyon vártam, hogy igazából megkezdődjön a szülinapom. Autóba ültünk, hogy találkozzunk apagazdival és négyesben ünnepeljünk.
Nagyon jó helyre Dobogókőre mentünk el. Még sosem voltam itt, de nagyon tetszett. Erdőbe sokat járunk kirándulni, de így együtt régen voltunk. Becsatlakozott még néhány kétlábú barátunk, hoztak szánkót is. Mi nagyon élveztük Mázlival, hogy futhattunk a szánkó mellett, végre a kétlábúak is elérték azt a sebességet, amit mi igazán szeretünk.

Fent a Zsivány sziklák egyikén

Volt sok hó, szagok és erdei illatok, és jó nagy kirándulás. Így már igazán jó szülinap kerekedett a nap végére. (És itt titkon jegyzem meg, hogy az ebédnél, még egy-két csülök darab jutott nekem is)

Itt nem igazán tudom mi történ Mázli fülével, inkább oda sem nézek

Fuss Mázli mert jövök






2014. december 23., kedd

Sikerült az adomány gyűjtés

El sem mondhatom milyen boldog vagyok.
Mert a legutóbbi bejegyzés óta nagyon sokan kerestek meg és rengeteg ajándék, ruha, könyv és játék gyűlt össze a gyerekek részére, akiknek gyűjtöttem.

Arról képet nem tudok hozni, hogy  hogyan kapják meg ezeket a srácok, mivel a nevelőknek még át kell néznie a rengeteg ajándékot és igazságosan elosztani a közel 80 gyerkőc között. De biztos vagyok benne, hogy mindenkinek fog jutni valami szépséges dolog.

Anya és apa gazdi tegnap délután vitték el az adományokat az otthonokba, azt mesélték, hogy mindkét helyen nagyon boldogok voltak és a gyerekek nagy örömmel segédkeztek a dobozok és zsákok becipelésében. Én a bepakolást mindenesetre lecsekkoltam, tuti, hogy semmi sem maradt ki.

Még egyszer mindenkinek szeretném megköszönni, hogy egy napra én is Mikulás - Jézuska lehettem.

Csomagtartó rendben

Biztos mindent beraktatok?

Nézzük a hátsó ülést, úgy látom itt is minden rendben

Azért lecsekkolom a túloldalról is. Jelentem az autó tele van


És ezúton megragadnám az alkalmat és mindenkinek nagyon boldog és békés karácsonyt kívánok Mázlival egyetemben.